Eltűnt Gyerekek nyomába - Missing children

Olyan oldal, ahol eltűnt gyerekeket mutat be, hátha lesz olyan valaki, aki rátalál. this is the page where you present missing children.

charley-brewster-ross-granger.jpg

Charles Brewster "CharleyRoss (born May 4, 1870 – disappeared July 1, 1874) is an American missing child and was the primary victim of the first kidnapping for ransom in United States history to receive widespread attention from the media.

On July 1, 1874, four-year-old Ross and his five-year-old brother Walter Lewis were playing in the front yard of their family's home in Germantown, a well-to-do section of Philadelphia, Pennsylvania. A horse-drawn carriage pulled up and they were approached by two men who offered the boys candy and fireworks if they would take a ride with them. The boys agreed and they all proceeded through Philadelphia to a store where Walter was directed to buy fireworks inside with 25 cents given to him. Walter did so, but the carriage left without him. Charley Ross was never seen again.

Christian K. Ross, the boys' father, began receiving ransom demands from the apparent kidnappers. They arrived in the form of notes mailed from post offices in Philadelphia and elsewhere, all written in an odd hand and in a coarse, semi-literate style with many simple words misspelled. The communications generally requested a ransom of $20,000 ($400,000 today). The notes cautioned against police intervention and threatened Ross's life if Christian did not cooperate. Christian Ross owned a small dry goods store, and the family lived in a large house. Contrary to what the kidnappers may have thought, the Ross family was not wealthy, and was actually heavily in debt due to the stock market crash of 1873. Seeing no way to pay the ransom, Christian Ross went to the police. The kidnapping soon became national news.

In addition to the heavy press coverage, some prominent Philadelphians enlisted the help of the famous Pinkerton detective agency, who had millions of flyers and posters printed with Ross's likeness. A popular song based on the crime was composed by Dexter Smith and W. H. Brockway, entitled "Bring Back Our Darling". Several attempts were made to provide the kidnappers with ransom money as dictated in the notes, but in each case the kidnappers failed to appear. Eventually, communication stopped.

On the night of December 13, five months after the kidnapping, the Bay Ridge, Brooklyn house belonging to Judge Charles Van Brunt was burgled. Holmes Van Brunt, Charles' brother, lived next door, and gathered the members of his household, armed with shotguns, to stop the intruders in the act. As they entered Van Brunt's house, they saw two lanterns go out, and the resulting torrent of gunfire from Holmes and his men brought down both burglars where they stood. They were Bill Mosher and Joe Douglas, career criminals who had recently been released from jail. Mosher was killed instantly while Douglas was mortally wounded, but managed to live about two more hours and was able to communicate with Holmes. Everyone present was shaken by the experience, and there is no clear consensus regarding exactly what Douglas said. Most agree that Douglas said that there was no point in lying (as he knew he was mortally wounded) so he admitted that he and Mosher had abducted Ross. His further statements, if any, are more controversial. He either said that Ross was killed, or that Mosher knew where Ross was, possibly adding that he would be returned unharmed to the Rosses within a few days. In any case, he did not give any clues to Ross's location or other particulars of the crime, and died soon afterwards. Walter Ross was taken to New York City to look at the bodies of Mosher and Douglas so as to determine if they were the men from the carriage ride. Walter confirmed that they were the same men who took the boys from in front of their home the previous summer. Mosher in particular was very identifiable as he had a distinctively malformed nose, which Walter had described to police as a "monkey nose". (The cartilage of Mosher's nose had been destroyed by syphilis or cancer).

For most, the issue of who the men in the carriage were was settled beyond reasonable doubt, but Charley Ross was still missing.
------------------------------------------

Charley Ross elrablása

1874 nyarán Philadelphia jómódú környékén a négyéves Charles Brewster Ross és ötéves bátyja, Walter a házuk előtt játszott. A család nem volt kifejezetten gazdag, az előző év pénzügyi nehézségeket okozott nekik. A gyerekeket azonban nem az anyagiak, hanem anyjuk távolléte aggasztotta leginkább, aki elutazott beteg nővérükkel Atlantic Citybe. Június végén Walter elmesélte az apjuknak, hogy két férfi állt meg a házuk előtt, amíg kint játszottak, és cukorkát kínáltak neki és Charlesnak. Az apát nyugtalanította az eset, ezért azt mondta a fiúknak, hogy ha visszajönnének ezek a férfiak, akkor ne fogadjanak el tőlük cukorkákat. És ha már szóba került, úgy általában semmilyen idegentől ne fogadjanak el semmit.

Közeledett a július 4-i ünnep, amire a fiúk kisírták, hogy az apjuk vegyen nekik tűzijátékot. Ross megígérte, hogy pont aznap, negyedikén elviszi őket a boltba és együtt vásárolnak majd, mert attól tartott, hogy ha előbb szerezné be a tűzijátékot, a fiúk játszanának vele és leégetnék a házat. A srácok azonban kitartóan nyafogtak, úgyhogy apa végül beadta a derekát és már július elsején megvette a tűzijátékot, és hamarabb hazament a munkából, hogy meglepje vele őket.

Amikor hazaért, nem találta sehol a fiúkat. A szolgák elmondása szerint a gyerekek a ház előtt játszottak a szomszéd gyerekekkel, amikor utoljára látták őket. Ross házról házra járt a szomszédságban, mindenhová bekopogtatott, hogy látta-e valaki a gyerekeit. Ekkor még nem igazán aggódott, mert azt gondolta, hogy a fiúk csak átmentek játszani valamelyik barátjukhoz. Az egyik szomszéd aztán a kérdésre kérdéssel felelt: lehet, hogy a fiúkat elvitték azok a lovasok, akiket látott aznap délután? A szomszéd két ismeretlen férfit látott Rossék háza előtt, akikben apa rögtön a pár napja cukorkát kínáló emberekre ismert, így azonnal értesítette a rendőrséget.

Ross megtalálja az egyik fiát

Amikor hazafelé tartott a keresésből, Ross összetalálkozott az utcán a nagyobbik fiával, Walterrel. Megkönnyebbült, és persze rögtön azt kérdezte tőle, hogy mi történt és hol van az öccse. Walter annyira meg volt rémülve, hogy először nem is bírt válaszolni. Később Walter elmesélte, hogy a két férfi azt ígérte nekik, hogy kapnak tűzijátékot, ha velük mennek a lovas kocsijukon. A fiúk beszálltak, együtt mentek a boltig, ahol Charley már sírt, hogy haza akar menni. Waltert egyedül küldték be a boltba tűzijátékért, és mire kiért, már eltűnt a kocsi és vele együtt Charley is. Walter megijedt, nem tudta, hogyan menjen haza, elkezdett sírni, amit szerencsére kiszúrt egy szomszéd, és hazavitte.

Többen megerősítették Walter történetét. Ross leírást adott a rendőrségnek Charley-ról, amit rögtön városszerte szét is küldtek minden illetékes szervnek. A rendőrség ekkor még azt gondolta, hogy két részeges vihette el a fiút, akik hamar ráunnak és kiteszik majd valahol útközben. Ennek fényében nem is nagyon intézkedtek az ügyben. Ross azonban türelmetlen volt és a rendőrség helyett elkezdte kikérdezni az embereket. Mindenkinek, akivel csak találkozott, elmesélte, mi történt a fiával, és leírta, hogy néz ki, mit viselt és hogyan tudják őt értesíteni, ha látnák. Annyira hatékony volt, hogy az eltűnt kisfiú esete hamar az országos újságok címlapján landolt. Így jutott Charley édesanyjának a fülébe is, hogy elrabolták a fiát.

A váltságdíj és az eltűnt emberrablók

Míg az anya hazafelé tartott, addig Ross megkapta az első váltságdíj-követelést, ami már egyértelműen bizonyította, hogy nem részegek duhajkodása áll a háttérben, hanem szándékos emberrablás. A követelés 20 000 dollárról (kb. 5,6 millió forint) szólt, ám Rossnak egyrészt nem volt ennyi pénze, másrészt pedig morálisan is ellenezte a váltságdíj kifizetését. Úgy érezte, hogy ha fizetne, azzal csak arra ösztönözné a többi bűnözőt, hogy még több gyereket raboljon el a váltságdíjért.

A fizetés helyett ezért Ross először felkereste a híres Pinkerton Detective Agencyt, az első magánnyomozó irodát, abban a reményben, hogy az ő szakértelmükkel megelőzheti a lassú és nehézkes rendőrségi nyomozást. Ám Pinkertonék sem jártak sikerrel, Charley Rosst égen-földön nem találták. A Ross család továbbra is kapott leveleket a váltságdíj-követeléssel, apa már feladta az elveit és végül sikerült is összeszedniük a 20 000 dollárt, ám hiába mentek el mindahányszor a levélben megadott helyszínre, hogy átadják a pénzt a fiukért, az emberrablók nem jelentek meg. Néhány hétig játszották ezt velük, majd egyszer csak abbamaradt a levelezés, és nem hallottak többé róluk.

TANÚLSÁG: iGAZ A MONDÁS - IDEGENEKTÖL CUKROT, ÉDESSÉGET NEM SZABAD ELFOGADNI.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 87
Tegnapi: 58
Heti: 433
Havi: 576
Össz.: 104 825

Látogatottság növelés
Oldal: CHARLES BREWTER ROSS- CHARLEY
Eltűnt Gyerekek nyomába - Missing children - © 2008 - 2022 - missingchildren.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »